Újra magyar Európa-bajnokot avathatnak a Super1600-ban, hiszen a Marton Gergely áll a második helyen a ponttáblán Barcelonában megszerzett két dobogójával. Egyelőre azonban nagy a bizonytalanság, megtartják-e a decemberi szezonzárót a Nürburgringen. Ha nem, az Európa-bajnokság státuszához szükséges három forduló sem teljesül. Interjú az Eb-élmezőny magyar tagjával.
A barcelonai versenyen beigazolódott, hogy továbbra is az Európa-bajnokság élmezőnyébe tartozol, mindkét nap dobogós helyet szereztél. Erre viszont sokat kellett várnod, nem megszokott dolog, hogy októberben kezdődik el egy versenyző szezonja…
Igen, először versenyeztem az év során. Folyamatosan változott a versenynaptár és törölték a futamokat. Portugáliában lett volna egy versenyünk, de azt is lemondták, ezért végül Barcelonában tartottak dupla hétvégét, ott második és harmadik hely lett az eredményem. Még tervben van egy Nürburgring decemberben a szezonzáróként.
Mennyire volt nehéz ennyi időt az Auditól távol tölteni?
Volt két tesztünk nyár folyamán, amikor már szabadabban lehetett utazni, Németországba és Finnországba mentünk a csapattal, a Volland Racinggel. Mind a két teszt jól sikerült, tudtunk fejleszteni az autón, és örültem, mert már akkor látszott – ami aztán bebizonyosodott a versenyeken –, hogy ott tudtuk felvenni a stafétabotot, ahol a tavalyi évben leraktuk, így a nagy kiesés miatt sem volt semmilyen hátrányunk. Alapvetően ez a hangulat lengte körül a várakozást.
Számítottál rá, hogy Barcelonában olyan gyors leszel, mint voltál? A csapattársaddal ketten emelkedtetek ki a mezőnyből.
Pont Jurij Belevszkijjel együtt pingpongoztunk folyamatosan a hétvégén, ő volt az a srác, akivel nyáron elmentünk a tesztekre: ez is beigazolta a munkánkat. De egyébként a számításaim azok voltak, hogy már a teszteken megmutatkozott a jó tempóm, ezért ha egy eseményektől mentes hétvégét tudok zárni, akkor biztosan jó eredmény születik. Bár a hétvége egyik versenye sem lett végül eseménymentes, próbáltam arra koncentrálni, hogy minél több pontot mentsünk a helyzethez képest. Picit azért vegyes volt a hangulatom a hétvége után. Nagyon jó esélyem lett volna megnyerni a szombati versenyt, ezért eleinte a második hely miatt kissé csalódott voltam. Aztán rájöttem, hogy sosem lehet rossz eredménynek nevezni, ha dobogóra állok egy ilyen mezőnyben. A második napon is ott volt egy-két hiba, amit utólag másként csinálnék, de egy dupla dobogót alapvetően jó eredménynek nevezhetünk. Van egy pici lemaradásom, nyolc pont, de ott vagyok a második helyen a bajnokságban, ami jó előjel az utolsó verseny előtt.
A hétvégén jól kirajzolódtak az Európa-bajnokság erőviszonyai és az, hogy a Volland Racing megint eléggé a többiek előtt jár.
Igen, nagyon jól beváltak a fejlesztések, amelyeket az autón végeztünk. Megmutatkozik, mik az ötautós csapat előnyei öt jó pilótával: folyamatosan rendelkezésre állnak egymás adatai, így nagyon gyorsan tudunk fejlődni a többiekhez képest. Ahogy eddig, most is ez a kulcsa, hogy ott legyünk az elejében. A mezőny most kicsit kisebb, mint a megszokott 25-30 fő, viszont az élmezőny és a középmezőny eleje még szorosabb, még nagyobb a küzdelem, a döntőbe kerülésért még jobban meg kell harcolni. Ennek én csak örülök, mert így tényleg soha nincs olyan futam, amelyiken ne kellene valakivel számolni. Alapvetően így változtak most a bajnokság erőviszonyai. Ha lesz verseny Németországban, ami Barcelonánál közelebb van a közép- és észak-európai versenyzőknek, ott talán még nagyobb mezőny lehet.
Többször utaltál már arra, hogy a német szezonzáró helyzete bizonytalan. Milyen belsős információid vannak róla?
A legutóbbi az, hogy most úgy áll, megtartják a versenyt. De ezzel ellentmondásos, hogy újabb szigorítások történtek Németországban. Szóval ez sajnos örök kérdés jelen pillanatban.
Más sorozatokhoz hasonlóan nálatok is múlik ezen, osztanak-e Eb-címet?
Igen, pont ezért van három versenyünk idén, ezért tartottak kettőt is Barcelonában, mert három verseny kell ahhoz, hogy hivatalossá váljon az Európa-bajnoki cím. Sajnos nem tudom, mi lesz a bajnoksággal, ha nem lesz meg ez a három forduló.
Ez a bizonyos futam a Nürburgringen, ami Németországon belül is északabbra található, elég szokatlan időpontot kapott, december 12-13-át. Mire számítotok, hóesésre, jeges pályára? Neked már volt ilyen versenyed…
Igen, egyszer Portugáliában, bár már tavasz volt, a döntőre megérkezett a hóvihar. Én nem bánom, mert a változó és minél extrémebb körülmények általában kedvezni szoktak nekem. Bármi, ami ki tudja zökkenteni az ellenfeleim, az én malmomra hajthatja a vizet. Persze nyilván velem is megtörténhet valami, amit nem szeretnék, de kifejezetten örülnék neki, ha eső, hó vagy hasonló váratlan körülmény lenne, mert úgy gondolom, az előnyömre válhatna.
A 2020-as szezont tehát egyelőre nagy bizonytalanság övezi. Mi a helyzet a következő évvel és a távolabbi jövővel?
Ami biztos, hogy a következő év, ami remélhetőleg már egy teljes szezon lesz, még a Super1600-ban fog zajlani. Utána meglátjuk, hogy körvonalazódnak a ralikrossz elektromos kategóriái, annak függvényében lesz érdemes beszélni a váltásról. A csapat már bejelentette, hogy érdekelt lesz az elektromos autófejlesztésben, illetve nyitott arra, hogy elektromos szériákban szerepeljen. Ennek okán úgy gondolom, hogy az én pályafutásom is ilyesmi irányt vehet a jövőben. Nyilván ez a dolog sok összetevős, de alapvetően fontos, hogy a csapat letette a voksát erre az irányra, ami a ralikrossz jövőjét jelenti.
Fotók: Volland Racing
